A pandoro és panettone határokat nem ismerő hódítását azonban nyilván nem lehetett konkurrencia nélkül kibekkelni, különösen nehezen bírt a Bauli mindent elsöprő terjeszkedésével.
Egy idő után a hajdani csúcsmunkaadó már a dolgozók bérét sem bírta kifizetni, majd 2017-ben bezárta mindkét üzemét.
Ekkor a közösségi médiában elindult a #noisiamomelegatti kampány, ami arra ösztönözte az olasz családokat, hogy a 2017-es karácsonyra Melegattiék pandoróját vásárolják. A kampány meglehetősen sikeres volt, pár napon belül csúcsokat döntött az eladás, de ez nem mentette meg a Melegattit a sorsától, 2018. májusában a Veronai Bíróság megállapította csődjét.
Ami az idén történt, az még inkább mesébe illő. Szeptemberben megvette egy vicenzai család, de ez még nem lenne elég az új élet megkezdéséhez. Tudjuk, hogy a legfinomabb cukrász-és péksütemények készítéséhez anyaélesztőt illik használni, amelyet a nagy hagyománnyal bíró manufaktúrák és gyárak akár évtizedeken keresztül is őrizgetnek és táplálnak (én is próbálkoztam vele, komoly meló, az enyém éhen is halt pár hét alatt). Két egykori Melegatti-üzemvezető félretett egy darabot az eredeti anyaélesztőből, és folyamatosan etetgették. A százéves élesztő ugyanis állandó hőmérsékletet, és rendszeres, vízzel és liszttel történő frissítést igényel. Így esett az, hogy e hét keddtől, újra használhatják azt. A Melegatti ugyanis úgy tűnik, hogy új vezetés alatt újraéled. 35 munkavállalóval, és az évszázados élesztővel. Ha van lehetőségetek rá, idén karácsonykor vegyetek legalább egy Melegatti-terméket, ne hagyjuk, hogy a pandoro szülőháza eltűnjön a Föld színéről!
Advertisements
2019-es update: a Melegatti úgy tűnik, hogy újraindult, és a mostani ünnepi időszakban 50 állandó, és 150 szezonális munkavállaló dolgozik azon, hogy pandoro kerüljön az olasz asztalokra karácsonykor.